Munkavédelmi szabályok, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) tartalmazza.
A törvény hatálya kiterjed minden szervezett munkavégzésre, függetlenül attól, hogy az milyen szervezeti vagy tulajdoni formában történik.
A munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért, az idénymunkások tevékenységéért, biztonságáért, testi
épségéért, egészségüket nem veszélyeztető munkakörülményekért. A munkáltató felelőssége objektív és elsődleges.
A munkavállalók munkavédelmi kötelezettségei nem érintik a munkáltató felelősségét. A munkáltatói feladatok teljesítésével összefüggésben keletkező költségeket és egyéb terheket nem szabad a munkavállalóra hárítani.
Jogszabály egyes feladatokat munkabiztonsági szaktevékenységnek, illetve munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősít. A munkáltató a munkabiztonsági szaktevékenységnek minősített feladatokat csak külön jogszabályban meghatározott munkavédelmi, a munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősített feladatokat pedig munkaegészségügyi szakképesítéssel [foglalkozás-orvostan (üzemorvostan), munkahigiéne, megelőző orvostan és népegészségtan] rendelkező személlyel végeztetheti.
A legfontosabb munkavédelmi szabályok, munkáltatói feladatok:
- a veszélyek elleni védekezés módját meghatározni, tevékenységét a munkavédelemre vonatkozó szabályok szerint végezni;
- biztosítani a munkavégzés tárgyi feltételeit (pl. munkahely, munkaeszköz, egyéni
- védőeszköz, alkalmazott anyagok, megfelelő mennyiségű, az egészségügyi
- előírásoknak megfelelő minőségű ivóvíz, a munkahely és a munka jellegének
- megfelelően öltözködési, tisztálkodási, étkezési, pihenési lehetőség);
- a munkavégzés személyi feltételeit (pl. foglalkoztathatósági vizsgálat, szükséges
- létszám, oktatás, előírt szakképzettség, ismeretek, oktatás, készség, jártasság);
- a munkavégzés szervezési feltételeit (pl. munkairányítás, rendkívüli esetekre
- alkalmazni a munkafolyamatra, a munkavégzés során használt anyagokra vonatkozó előírásokat;
- a munkabiztonsági, illetve munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősített feladatok szakember általi ellátásáról gondoskodni;
- gondoskodni az előírt eljárások elvégzéséről (pl. kockázatértékelés, munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések kivizsgálása);
- rendszeresen meggyőződni, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket
- a munkavédelmi képviselő választás feltételeit biztosítani (a munkavállalók többségének kezdeményezésére vagy ha a munkavállalók száma eléri a 20 főt), és gondoskodni, hogy a dolgozók/képviselőik részt vehessenek a munkavédelmi intézkedések megvitatásában.
Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei megvalósításának módját a jogszabályok és a szabványok keretein belül a munkáltató
határozza meg.
A munkavégzésre vonatkozó szabályokat úgy kell meghatározni, hogy végrehajtásuk megfelelő védelmet nyújtson a munkavállalókon túlmenően a munkavégzés hatókörében tartózkodó, illetve a szolgáltatást igénybe vevő személyek számára is.
A munkafolyamatot, a technológiát, a munkaeszközt, az anyagot is úgy kell megválasztani, hogy az sem a munkavállalók, sem a munkavégzés hatókörében tartózkodók egészségét és
biztonságát ne veszélyeztesse.