Kémiai kockázatbecslés Szeged és környékén.
A kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről szóló 5/2020. (II. 6.) ITM rendeletről.
2020. február 7-én hatályba lépett a kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről szóló 5/2020. (II. 6.) ITM rendelet, ezzel egyidejűleg hatályát vesztette a munkahelyek kémiai biztonságáról szóló 25/2000. (IX. 31.) EüM-SzCsM együttes rendelet.
A szabályozás módosításának célja, hogy a kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelmét szolgáló szabályok érvényesülését elősegítse.
Összhangban a munkavédelmi szabályrendszer azon céljával, hogy az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés megteremtésének kötelezettsége a munkáltató alapvető feladata, az új ITM rendelet korszerű, az EU tagországokban alkalmazott jó gyakorlattal való konformitást is megteremtő határértékek meghatározásával segítséget nyújt egyrészt a munkáltatók számára a kötelezettségeik teljesítéséhez, másrészt hatékonyan képes szolgálni a munkavállalók egészségvédelmét.
E rendelet hatálya kiterjed minden olyan tevékenységre, amelynek során a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) szerinti munkavállalót, valamint a munkavégzés hatókörében tartózkodó személyt veszélyes anyag és veszélyes keverék hatása érheti.
Kémiai kockázatbecslés Szeged és környékén.
Hasznos infók:
Kockázatértékelés: a méréssel vagy becsléssel nyert expozíciós koncentráció összehasonlítása a határértékkel, ennek hiányában a küszöb koncentrációval, vagy küszöb koncentráció nélküli anyagok esetében az elérhető legkisebb kockázatot jelentő koncentrációval;
A munkáltató köteles a veszélyes anyagok munka közbeni alkalmazásából eredő kockázatokat felkutatni, megbecsülni és a kockázatelemzést elvégezni az Mvt. 54. § (2) bekezdésével összhangban.
A kockázatelemzést dokumentálni kell. A kockázatelemzést és annak dokumentációját folyamatosan naprakésszé kell tenni, ha olyan jelentős változások következtek be, amelyek a kockázatelemzést elavulttá tehetik, vagy ha a foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok ezt indokolttá teszik.
A munkáltató a kockázatbecslés alapján a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 19. §-ával összhangban a 6. §-ban foglaltak szerinti általános, valamint – ha ez a feltárt kockázatok mérsékléséhez nem elégséges – a 7-13., 17. és 20. §-ban foglaltak szerinti különleges megelőző és védő intézkedéseket foganatosít.
Kémiai kockázatbecslés készítése:
A kockázatelemzés lépései a (2) bekezdés szerinti kockázatbecslés, a 6-13. §-ban foglaltak alapján végrehajtott kockázatkezelés, valamint a 14. § alapján elvégzett kockázat-kommunikáció.
(2) A kockázatelemzés keretében kockázatbecslést kell végezni az alábbiak figyelembevételével: a) a veszély és a veszélyeztetettek azonosítása, b) az expozíció-hatás összefüggés elemzése, c) expozíció-becslés, d) a veszély jellemzése, és e) a kockázat minőségi, illetve mennyiségi jellemzése.
(3) A munkáltatónak a kockázatelemzéshez szükséges kiegészítő információkat − elsősorban az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (a továbbiakban: REACH rendelet) megfelelő biztonsági adatlapot − be kell szereznie a gyártótól, importálótól, a forgalmazótól vagy a továbbfelhasználótól (a továbbiakban együtt: szállító). A kockázatértékelésnél figyelembe kell venni az 1-6. mellékletben meghatározott határértékeket, valamint a már elvégzett egészségügyi vizsgálatok adatait is.
(4) A kockázatelemzés szakszerű és pontos végrehajtása érdekében a munkáltató gondoskodik
a) a veszélyes anyagok azonosításáról,
b) a veszélyes anyagok koncentrációjának légzési zónában, személyi mintavétellel történő méréséről,
c) a munkavállaló bőrén át a munkavállaló szervezetébe felszívódó veszélyes anyagok mennyiségének becsléssel történő meghatározásáról,
d) a 4. § (2) bekezdése szerinti biológiai monitorozás elvégzéséről.
A munkáltató köteles a veszélyes anyaggal tevékenységet végző munkavállaló egészségének és testi épségének megóvása érdekében az Mvt. 54. § (1) bekezdésében meghatározottakra tekintettel a megelőző intézkedéseket végrehajtani, beleértve a munkahelyen előforduló veszélyes anyagok által okozott kockázatok megelőzését és megszüntetését is.
(2) Ha az (1) bekezdés szerint nem lehetséges a veszélyes anyagok által okozott kockázatok megelőzése és megszüntetése, a munkáltató köteles a változó körülményeket is figyelembe véve az e rendeletben meghatározott intézkedések szerint a munkahelyen előforduló veszélyes anyagok által okozott kockázatokat az egészséget nem károsító vagy a tudományos, technikai színvonal szerint elvárható legkisebb szintre csökkenteni.
Neked is segít a Munkavédelmi partner,
Munkabiztonság, Munkavédelem, Tűzvédelem.