Veszélyes anyag a munkahelyen, milyen alapvető előírások vannak?
A közelmúltban “változott” a jogszabály a veszélyes anyagokra vonatkozóan a munkahelyek tekintetében.
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 63/A. §-a, amely a munkavállalók munkahelyi expozíciójára vonatkozó nyilvántartást írja elő a veszélyes anyagok tekintetében, nem új rendelkezés, ez a kötelezettség a munkahelyek kémiai biztonságáról szóló 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet (a továbbiakban: EüMSzCsM együttes rendelet) 7. § (4) bekezdés d) pontjában és a 7. § (7) bekezdésében korábban is szerepelt.
Veszélyes anyag a munkahelyen.
A munkáltatóknak az EüM-SzCsM rendelet 2001. január 1-jei hatályba lépése óta nyilvántartást kell vezetniük a munkavállalók munkahelyi expozíciójára vonatkozó adatokról:
„7. § (4) A munkáltató gondoskodik arról, hogy
d) a munkavállaló munkahelyi expozíciójára vonatkozó nyilvántartott adatokat a
munkaviszony megszűnését követő 10 évig, rákkeltő hatású anyagok esetében 40 évig
megőrizzék, valamint ezekhez a munkavállaló, valamint képviselőik hozzáférhessenek.
(7) A munkáltatónak az exponált munkavállalók expozíciójának tényét és mérés esetén a mérési adatokat, a mérés időpontját, illetőleg ezek mellékleteként a mérési
jegyzőkönyveket, dokumentumokat rögzíteni, illetve dokumentálni kell.”
2020. február 7-én hatályba lépett a kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről szóló 5/2020. (II. 6.) ITM rendelet (a továbbiakban: ITM rendelet), ezzel egyidejűleg hatályát vesztette az EüM-SzCsM együttes rendelet.
Az Mvt. új 63/A. §-a a munkavállalók egészségének védelme, a veszélyes anyagok által okozott foglalkozási megbetegedések megelőzése, és egy jövőben esetlegesen előforduló foglalkozási megbetegedés foglalkozási eredetének tisztázása érdekében a munkáltatók által vezetendő, munkavállalókra vonatkozó expozíciós nyilvántartást szabályozza.
Az Mvt. 63/A. § (2) bekezdése szerint a nyilvántartásnak tartalmaznia kell:
a) a munkavállaló nevét, születési helyét, idejét,
b) az expozíciót okozó veszélyes anyag nevét,
c) a munkavállaló napi, heti és éves expozíciós idejét,
d) az expozíciós koncentráció mért adatait anyagonként.
Az expozíciós nyilvántartásra vonatkozó előírások alkalmazásával kapcsolatban az alábbi kérdések merültek fel:
1. Milyen veszélyes anyagról kell nyilvántartást vezetni?
Az expozíciós nyilvántartást minden munkavállaló esetében vezetni kell, akik veszélyes anyagok expozíciójának vannak vagy lehetnek kitéve. Az Mvt. 87. § 12. pontja szerint
„veszélyes anyag”-nak minősül, így nyilvántartást kell vezetni az alábbi anyagok expozíciójáról:
a) „az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet [CLP] alapján fizikai,
egészségi veszélyek vagy mindkettő tulajdonság alapján veszélyesként osztályozott
anyag, vagy
b) az a vegyi anyag, amely bár nem felel meg az a) pontban meghatározott osztályozás
feltételeinek, mégis kockázatot jelent a munkavállalók biztonságára vagy
egészségére fiziko-kémiai, kémiai vagy toxikológiai tulajdonságai és felhasználási
módja vagy munkahelyen való jelenlét miatt, ideértve minden olyan vegyi anyagot,
amelyre a kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének és
biztonságának védelméről szóló rendelet határértéket határoz meg.”
A fentiek alapján nemcsak azokról a veszélyes anyagokról kell expozíciós nyilvántartást vezetni, amelyek határértékkel rendelkeznek, hanem minden olyan vegyi anyagról, amely kockázatot jelent a munkavállalók biztonságára vagy egészségére.
Az Mvt. 87. § 12/A. pontja alapján a veszélyes keverék egy vagy több veszélyes anyagot tartalmazó keverék vagy oldat, amely a CLP szerinti osztályozás során a fizikai, egészségi veszélyek vagy mindkét tulajdonság tekintetében veszélyes besorolást kap, ezért a veszélyes keverékre értelem szerint vonatkozik a nyilvántartási kötelezettség.
A kizárólag környezeti veszélyek tekintetében veszélyesként osztályozott anyagokról vagy keverékekről nem kell nyilvántartást vezetni.
Az expozíciós nyilvántartás mellett a munkáltatónak az ITM rendelet 10. §-a alapján nyilvántartást kell vezetnie a munkahelyen alkalmazott veszélyes anyagokról és
veszélyes keverékekről is a REACH rendelet szerinti biztonsági adatlappal azonosítható anyagfajtákra vonatkozóan.
Biztonsági adatlap.
Ez az előírás az EüM-SzCsM együttes rendelet 7. § (4) bekezdés c) pontjában korábban is szerepelt:
„7. § (4) A munkáltató gondoskodik arról, hogy
c) a külön jogszabály szerinti Biztonsági Adatlappal azonosítható anyagfajtákra vonatkozó nyilvántartást vezessenek a munkahelyeken alkalmazott veszélyes anyagokról és veszélyes keverékekről.”
Az expozíciós nyilvántartást és a biztonsági adatlappal azonosítható anyagfajtákra vonatkozó nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy beazonosítható legyen, hogy a munkahelyen az egyes munkavállalók milyen veszélyes anyag(ok) hatásának vannak vagy lehetnek kitéve (ideértve a veszélyes keverékekben található veszélyes anyag komponenseket is).
A veszélyes keverék „fantázianeve” (pl. MIXTURE 123) önmagában nem ad képet arról, hogy a benne található összetevőket tekintve milyen veszélyes anyagok hatásai érhetik a munkavállalókat, ezért, valamint az ITM rendelet 10. §-ában foglaltakra is tekintettel nem szerepel az Mvt. 63/A. § (2) bekezdés b) pontjában a veszélyes keverék nevének feltüntetése az expozíciós nyilvántartásban, ezt a biztonsági adatlapon alapuló nyilvántartásban kell megadni.
Az expozíciós nyilvántartás vezetése nemcsak jogszabályi kötelezettség, de a munkáltató érdeke is, mert nyomon követhető a munkahelyen a munkavállalók veszélyes anyagok expozíciójának alakulása.
A nyilvántartásban rögzített adatokkal azonosíthatók, hogy adott munkavállaló milyen veszélyes anyag(ok) hatásának van vagy lehet kitéve, továbbá ellenőrizhető és értékelhető az expozíció szintje, jellege és időtartama.
A rendelkezésre álló adatokkal azonosíthatók azok a veszélyes anyagok, amelyeknél kötelező vagy ajánlott a biológiai monitorozás, mellyel kiszűrhetők a fokozott expozíciós esetek még az előtt, hogy foglalkozási megbetegedés kialakulna.